FELFEDEZÉS

Mostanában mindig porosak lesznek a fotófelszerelést tartalmazó táskák, bőröndök, az állványok, akárhová megyünk fényképezni. No nem a lakásokban, hanem a házban, ameddig bejutunk a lakásba. A fotózás színhelye ugyanis többnyire felújított vagy átalakított lakás egy régi házban.
Mi történt? Néhány éve elsősorban új családi házakban, felújított panelekben fényképeztünk. Mostanában a régi házak új (megújult) lakásai a sztárok. Megfordultak a trendek. Már nem menő a csili-vili lakóparki lakás, sőt még a legfelső szinten a penthouse sem, hanem inkább a tágas, száz négyzetméteren felüli lakás a főváros valamelyik patinás épületében. (Igaz ez vidéki nagyvárosainkra is, csak onnan ritkábban kapunk meghívást, kisebb a helyismeretünk.)
Korábban ezeket az öreg lakóépületeket kifejezetten lesajnálták. Őszintén szólva csak nagyon kis részük műemlék, többségük legfeljebb ha „műemlék jellegű”. Zömükben a XIX. század utolsó harmadában, a kiegyezést követően és a XX. század elején épültek. Tehát korántsem több évszázadosak, mint az észak-olasz városok gyönyörű, idehaza mintaként másolt palotái. Csakhogy az idő megszépíti az emlékeket és – ezek szerint – az épületeket is.
A mai Budapest építészeti érdekessége éppen az, hogy sokféle (klasszicizáló, neoreneszánsz, neoromán, neobarokk) stílusú épület egyvelegét láthatjuk. (És amitől még érdekesebb a kép, hogy néha ezek a motívumok egy épületen belül is keverednek.)
Fővárosunknak ezekre az értékeire a külföldiek előbb figyeltek fel, mint mi magunk. Ez alighanem összefügg azzal is, hogy az utóbbi néhány évben Budapest divatos turista célponttá vált. A legkülönbözőbb országokból jött turisták csodálkoznak rá a város szépségeire, és gyakori az is, hogy szeretnének a „Duna gyöngyszeméből”, a „keleti Párizsból” legalább egy darabkát birtokolni. Ingatlant vásárolnak a maguk részére vagy kifejezetten üzleti céllal. A külföldi tulajdonosokat nem zavarja, hogy nincs parkolási lehetőség, a sokat szidott fővárosi tömegközlekedést pedig kiválónak tartják.
Ebben a lapszámunkban két régi, belvárosi lakóházban létrehozott új otthont mutatunk be. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazt a feladatot (az adottságok, a viszonylag nagy alapterület, a nagy belmagasság azonosak voltak) hogyan oldották meg a lakás tervezői. Persze tényként kell figyelembe venni, hogy mindkét esetben alapvetően eltérőek voltak a megrendelői igények. Érdekes szakmai tanulságokkal szolgálhat a két lakás egybevetése (34-45. oldal és a 46-55. oldal).
Persze nem maradhattunk ki mi sem a karácsonyi készülődésből. Bemutatunk egy olyan, meghitt hangulatú, barátságos otthont (Karácsony a kisházban, 20-25. oldal), amelyben mintha egész évben erre az ünnepre készülnének.
Mivel mostanában elég sokat halljuk az „én is meg tudnám csinálni, ha lenne rá pénzem” egyébként vitatható igazságtartalmú megállapítást, most dekor összeállítá-
sunkban (68-77. oldal) jó néhány példát mutatunk arra, hogy az ötletek sokszor többet érnek, mint a pénz.
És ha karácsonykor nem is – hiszen ez a békesség családi ünnepe –, de legalább szilveszterkor feltétlenül menjenek be a városba. Meg fognak lepődni, azt hihetik, külföldön vannak. No nemcsak a sok turista miatt, hanem azért is, mert ilyenkor egészen más az ismert utcák, terek hangulata. Ne hagyják ki se ezt, se a forralt bort!
Munkatársaim nevében is Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, Boldog Új Évet kívánok kedves Mindannyiuknak!

Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés