Évente változnak a karácsony színei a lakberendezô otthonában. A kék és bordó korszakok után idén arany-hófehérbe öltözött az év legszebb ünnepe, ehhez a hangulathoz igazították az egész ház berendezését is. Épp olyan szépérzékkel, ahogy anno a nagymama tette, ugyanebben a házikóban.
A szenvedéllyel felújított ódon parasztház a második otthonunk, sôt igazi búvóhelyünk is lehet. Vagy egy szubjektív hangulatú élményraktár, ami a világlátott filmes látványtervezô házigazda életébôl, utazásaiból és emlékezetes munkáiból született.
A néhai gaztenger helyén régi pompájában áll az egykori kisnemesi birtok, aminek istállójából ma zongoraszó hallatszik. Magyarok és németek találkoznak itt, ahogy azokon a legendás hatvanas-hetvenes évekbeli balatoni nyarakon. A Németországból hazalátogató Reith házaspár kisdörgicsei birtokára látogattunk.
Székelyföldön, Gyimesbükk felé menet Csíkszépvíz főutcáján találtunk rá az utcáról nézve is szép portára, amit most bemutatunk. A különös az, hogy építtetője nem helybéli, hanem magyarországi magyar, ráadásul építész. A házépítés – máskor szokásos története – ez alkalommal, amint az majd kiderül, a lovakkal függ össze. Hegyet sosem látott alföldi, békéscsabai gyerek vagyok, hát nem csoda, hogy beleszerettem ebbe a vidékbe – mondja vendéglátónk, akiből ugyan nehezen lehet a szót kihúzni, ám lassanként mégiscsak kikerekedik a történet. – Az egész úgy indult, hogy jó húsz évvel ezelőtt kezdtünk ide átjárni barátokkal, kollégákkal. Apránként megismertük a csíki tájat és legfőképp az embereket. Az ilyen kirándulásokkor Csíkszeredában, a Hotel...
Csendes nyári délután egy néprajzot kedvelő városlakó második otthonában, aki a népi építészet hagyományai és a régmúlt idő tárgyai iránt egyaránt nagy tisztelettel viseltetik. A késő nyári nap egy izgalmas kirándulással indult, amelynek keretében egy neves gyűjtemény felkeresésére indultam. Kertész Sándor antik bútoraival már nemegyszer találkoztam különböző házakban és lakásokban, ahol rendre megcsodáltam őket, így elérkezettnek láttam az időt a személyes ismerkedésre. Szeretek a Balaton-felvidéken autózni, bár életveszélyes a tájban való elmerülést és a kanyargós szűk utacskákon való biztonságos haladást összeegyeztetni anélkül, hogy néhány kerékpáros turistát ne borítson árokba az ember. Mégis megéri az élmény, a dombok között kibukkanó...
Vidéki idill (100 m2)
Ideális nyaraló az öreg parasztház, mely a békeidők romantikáját, a természettel való egységet és korunk komfortját ötvözi. Felújításkor őrizzük meg az eredeti stílusjegyeket, amelyeket visszafogott színek használatával maivá tehetünk. A stílusban eltérő, de kényelmes darabokat a szürke, fehér színhasználat egyszerűvé teszi, a háló így nyugalmat, derűt, tisztaságot áraszt. Illenek a gyerekszobába is a régies fabútorok, natúr árnyalatban, de fehérre festve is. Egy kis falfülkébe praktikus polcot építhetünk. A tágas fürdőt épített, egyszerű mértani vonalakkal tehetjük egyszerre modernné és stílusba illővé is. Természetes anyagokból készült kiegészítőket használjunk itt.
A réges-régi ház tulajdonosa vallja: a lakás az egész embert tükrözi. Ezért fontos, hogy ismerjük és vállaljuk önmagunkat. Ha ez megvan, hagyni kell a dolgokat a maguk módján haladni, s akkor a tárgyak majd kiválasztanak bennünket, s nekünk csak annyi a dolgunk, hogy szépen elrendezzük őket. Gyöngyvér a régi tárgyak szeretetét gyerekkorából hozta. A család Kecskeméten lakott városi környezetben. A nagyszülőknél, Soltszentimrén viszont mintha megállt volna az idő. Tennivalót bőven adott a három hold szőlő, a gyümölcsös és a háztáji gazdaság veteményeskertje. Az ott töltött nyarak a gyerekeket is munkára nevelték. Már kislánykorában szeretett eldugott helken régi dolgokat felfedezni, igalmasnak találta a múltból megmaradt tárgyakat. Otthon, a városi lakásban is szívesen...
Második otthon (79 m2)
A címben szerepelő „második” szó esetünkben nem időbeli, hanem térbeli jellemzőt takar. Olyan vidéki házat jelöl, amely a városi lakás mellett az év minden szakában teljes komfortot nyújt a tulajdonosának. A Balaton melletti patinás település régi parasztháza Holler Márta színművésznő második otthona. A „kétnyelvű” művésznő a színiakadémiát Münchenben végezte. Tanulmányai befejeztével a Bécsi Népszínház tagja lett. Szerepeivel bejárta Európa főbb színpadait. Közel harminc, külföldön töltött évvel a háta mögött, nemrégiben költözött haza Magyarországra. A korábban hosszú éveket át külföldön élő és dolgozó művésznő soha nem szakította el a szülőfalujához fűződő kötelékeit, így amikor újra hazai színpadokon kezdett fellépéseket vállalni,...
Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. A férj gyerekkorának nagy részét Badacsonyban töltötte. A feleséget azonban elsősorban a szemközti Szent György-hegyről elé táruló vidék nyugodt szépsége ejtette rabul. A szigligeti hegyek sorában a Badacsony ikertestvérének is nevezik a Szent György-hegyet. A szépséges tájba Csobánc, Gulács és a Tóti-hegy, távolabb Haláp, Hegyesd, Somló és Ság tartozik. A Szent György-hegyről csodálatos kilátás nyílik a tekintélyes 438 méter magas Badacsonyra, a messzeségben a Balaton ég kékjébe vesző sávja csillan fel. A házaspár tudomására jutott, hogy eladó egy kis ház a Szent György-hegyen. Elmentek, megnézték a romos épületet, és Katalin azonnal beleszeretett az elhagyatott házba. Sikerült kedvező áron megvásárolniuk. Mindez...
A Sopronból indult operatőr férj és a sepsiszentgyörgyi színésznő egy 1820-ban épült házban építették fel otthonukat, ahol a gerendákon és egy kis ablakon kívül szinte mindent ők varázsoltak újjá. A kilencvenes évek elején kezdődött házuk története, amikor Tamás – szinte fillérekért – megvásárolta a romos épületet, amelynek panorámája a Fertő-Hansági Nemzeti Parkra néz. A beázás ellen újranádaztatta az épületet, ami aztán évekig üresen árválkodott. Később elhatározták, hogy végleg itt telepednek le. Elhagyták a – számukra – hektikás fővárost, s megfeszített tempóval sikerült létrehozni ezt a tüneményes „gyöngyszemet”. Az enteriőr renoválásánál kínosan ügyeltek arra, hogy a tömésház korának és stílusának megfelelően eredeti fényét...
A festő háza (100 m2)
Magunk sem tudjuk, miért szerettünk bele ebbe a házba – meséli vendéglátóm, Fehérvári Zoltán festőművész –, egyáltalán nem vágytunk nyaralóra vagy második otthonra, mégis azonnal döntöttünk és megvásároltuk. A gaztengerrel benőtt kert és a siralmas állapotban lévő ház leszakadt gerendáival, nedvességtől málladozó falaival valóban nem volt túl vonzó. A leendő tulajdonosokat azonban egyből rabul ejtette, ami talán a fecskéknek köszönhető, amik ki-becikáztak az elhagyatott épület sötét hűvöséből a nyitott ablakokon át az augusztusi melegbe. A házaspár úgy döntött, hogy megveszi a házat és belevág a fölújításába. A több évig tartó átépítést helyi mesterekkel végeztették, akikért nem kellett kocsit küldeni: a kőműves az egyik, az asztalos a másik...
Több fiatal pár kezdte a közös életét ebben az alföldi parasztházban. Ám az évek során nagyobb átalakításra volt szükség ahhoz, hogy a mai kor kívánalmainak és a jelenleg itt élő, öt fős család igényeinek megfeleljen. "Lehet, hogy akár egy új házat is felhúzhattunk volna már annyi pénzből, amennyit a felújításra költöttünk, viszont az eredmény nem lett volna ugyanilyen. Igaz, a házban ma is kevés a derékszögű és a párhuzamos fal, de megszoktunk és megszerettünk mindent így, ahogy van"- meséli Oláh Bernadett, aki öt fős családjával osztja meg a klasszikus magyar hosszúkás vályogházat, amelyet mediterrán stílusban alakított át. Az alaprajz nagy kötöttség volt, de ügyes térrendezéssel sikerült kihozni az eredetileg 3 szobás házból egy kényelmes nappalit 4...
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés