2010. szeptember 8. szerda, Mária
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mindig napsütésben (114 m2)
2005/4 Fotó: Barbay Csaba, Flashback Photo Szöveg: Balogh Virág
Lakóparkokról vagy jót, vagy semmit. Örülök, hogy én az előbbit választhatom, és vendéglátónk példáján elmondhatom, hogy igenis vannak még jó minőségben kivitelezett, arányos elosztású lakások Budapesten. Évek óta a XI. kerületben éltünk, és azon gondolkodtunk itt az ideje, hogy a családtól „kölcsönkapott” lakásból, végre sajátba költözzünk – meséli a lakás tulajdonosa. A kerületben épülő lakóparkban bukkantunk rá a lakásra, amelybe a félköríves nappali és a hatalmas napsütötte terasz miatt rögtön beleszerettünk. Szerencsére még nem volt kulcsrakész állapotban, így bőven volt idő arra, hogy saját képünkre alakítsuk. Amikor nekiláttunk a tervezésnek, több szempont között kellett fontossági sorrendet felállítani. Én egy gardrób és egy vendégvécé mellett kardoskodtam, párom pedig a dolgozósarkot és az amerikai konyhát tartotta fontosnak, amitől jómagam igencsak ódzkodtam. Legalább abban egyetértettünk, hogy a lakás középpontjában egy hatalmas, masszív étkezőasztal legyen, azt ugyanis már korábban megfigyeltük, hogy minden az asztal körül zajlik: itt rajzolnak a gyerekek, ide ülnek le először a barátok, és mivel mi is nagyon szeretünk főzőcskézni, a vacsora többet jelent számunkra a puszta étkezésnél: az asztal mellett beszéljük meg a nap történéseit. Igaz, hogy majdnem mindent falat odábbtoltunk vagy kiverettünk, azért sikerült megtalálni mindennek a helyét.
Hozzászólások
0 hozzászólás




