Napáram

Szaporodnak a hazai háztetôkön a napelemek. Persze még messze vagyunk attól, amit Ausztriában vagy fôként Németországban láthatunk, ahol szinte már egy pajta sincs nélkülük. És szerencsére már nálunk sem számít ritkaságnak, hogy valaki a háztetôt vagy legalább is annak egy részét a napenergia hasznosítására használja.

Valószínűleg nem tévedünk nagyon, ha azt állítjuk, hogy a napenergia-hasznosítás iránt megélénkült érdeklődés legkevesebb három fő oknak köszönhető. Az egyik, hogy a kínai tömegtermelés beindulásával drasztikusan csökkent a napelemek ára. A tömegtermelést szó szerint kell érteni; tényleg a mennyiségre gondolunk, és ezt egyáltalán nem szabad a rossz minőség szinonimájaként felfogni. A világ legnagyobb napelemgyártó (és -felhasználó) országa csúcsminőségű termékek előállítására képes, miközben gyártanak olcsónál is olcsóbb napelemeket. A kínai termékek megjelenése értelemszerűen csökkentette az európai gyártású napelemek árait is.
A másik ok alighanem az, hogy az évek óta tartó kamatcsökkentés következtében egyre kevésbé éri meg néhány millió forintot akár rövidebb-hosszabb lekötéssel a bankban fialtatni. Az elérhető nyereség – a kamatadó levonása után – meglehetősen szerény, tehát érdemes más, talán jövedelmezőbb megoldást keresni.
Harmadik okként említjük azt, hogy megnőtt a lakosság érdeklődése a környezeti problémák iránt. Úgy tűnik, végre szélesebb körben is kezd elfogadottá válni, hogy az egészségesebb környezetért, a CO2 kibocsátás csökkentéséért az állampolgároknak közvetlen környezetükben is van mit tenniük. (Persze jobb lett volna ezt az összefüggést legelsőként említeni, de ez ma még legfeljebb a skandináv országokban kap valóban elsődleges szerepet.)

HOGYAN MŰKÖDIK?
A lényeg, hogy a többnyire a tetőn elhelyezett táblákban fény hatására elektromos áram keletkezik. Hogy hogyan és miként, annak részleteivel nem terheljük az olvasót (l. Wikipédia, napelem).
Az így előállított egyenáramot (DC) akkumulátorokba vezetve tárolhatjuk. Háztartási felhasználásra viszont ezt 230V 50 Hz váltakozó árammá kell alakítani. Erre szolgálnak az un. inverterek (átalakítók). A napenergia akkumulátoros hasznosítását „sziget” üzemnek nevezik. Igazi létjogosultsága azonban ott van, ahol nincs kiépített áramszolgáltatás (távoli tanyákon, vadászházakban stb.).
A napenergia felhasználásának másik módját a „visszatáplálós” rendszer jelenti. Lényege, hogy nem csupán „vételezzük” az elektromos áramot a hálózatból, hanem mi magunk is juttatunk „(táplálunk”) bele. Ez a mód terjed rohamosan, hiszen előnyei nyilvánvalóak. Ki lehet küszöbölni az akkumulátort (ez utóbbi plusz költséget és gondot jelent), viszont megmaradnak az előnyök. Ha a termelésünk és fogyasztásunk megegyező (null szaldó), nem kell fizetni. Ha többet fogyasztunk, mint amennyit előállítottunk, akkor a különbözetet kiszámlázza a szolgáltató. Ha pedig többlettermelésünk van, akkor a szolgáltató veszi meg tőlünk, igaz nem túlságosan jó áron (l. keretes ismertetésünk).
Maga a rendszer, a Háztartási Méretű Kis Erőmű (HMKE) felépítése igen egyszerű. Három részből áll: a tetőn elhelyezett napelemekből, az egyenáramot váltóárammá átalakító inverterből és a különleges (ad-vesz), elektronikus fogyasztásmérőből, amiről leolvasható, hogy mennyi energiát termelt hálózatunk, illetve mennyi az, amit mi fogyasztottunk a hálózatból.

HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ?
Legelőször érdemes megnézni portánkat, van-e eredendő, lehetőleg déli tájolású tetőfelületünk. (1kWh teljesítményű napelem helyszükséglete mintegy 7 négyzetméter.)
A következő lépés: az elektromos szolgáltatónk számlái alapján összegezni kell éves fogyasztásunkat. Ezt 1100-zal elosztva kapjuk meg, hogy milyen teljesítményű HMKE-t kell létesítenünk.

A KIVITELEZŐ KIVÁLASZTÁSA
Az interneten kutakodva a „napenergia-hasznosítás”, „napelem” keresőszavakra, dőlni fognak a címek, a minden korábbinál olcsóbb akciós ajánlatok. Amennyiben van erre időnk, érdemes akár mindet áttanulmányozni. Egy idő után azonban észreveszik, hogy egyformák. Majd’ mind tartalmaz egy hosszabb-rövidebb ismertetést a működési elvről, az alkatrészekről és többnyire ismertetést magáról a cégről. Igazából ez utóbbit és a referenciákat ajánljuk figyelmükbe. Az internet oldalakon dúló árháborúba nem érdemes bekapcsolódnunk. (Mindig fognak találni az olcsónál is olcsóbb napelemet.) Véleményünk szerint a HMKE-létesítés esetén sajnos semmin sem lehet spórolni. A napelemen egészen biztosan nem. A komolyabb gyártók 30 éves élettartamot garantálnak, ezen belül azt, hogy 10 évig legalább 90%, 25 éven belül pedig 80% alá nem csökken a teljesítményük.
Hasonlóképp fontos, hogy a panelek felerősítésére szolgáló sínrendszer és a rögzítőelemek anyagukban korrózióállóak legyenek. (Gondolják meg! Harminc év a tetőn!)
A másik egység az inverter. Itt annyival egyszerűbb a helyzet, hogy csak az áramszolgáltatók által elfogadott minősítésű tanúsítványokkal ellátott típusok jöhetnek számításba. (Az elfogadott inverterek jegyzékét az áramszolgáltatók honlapján megtalálják.)
Érthető a szolgáltatók óvatossága. Erőművünkkel a nagy, „igazi” rendszerbe lépünk be. Komoly hibalehetőség lenne, ha nem pontosan a szabványban előírt paraméterekkel szolgáltatnánk áramot.
Végezetül nem spórolhatunk a szakmunkán sem. Hiszen a létesítés során fontos érintésvédelmi, biztonságtechnikai szabályokat kell betartani. Csak szakmailag felkészült, képesített szakemberre szabad bíznunk a munkát! Tájékozódni kell, hogy a választott kivitelező milyen referenciákkal rendelkezik. Ne feledjük, hogy a családi költségvetéshez képest a kis erőmű nagy beruházás! Tehát mindent (szerződés, megrendelés) írásba kell foglalni. El kell kérni a kivitelezőtől a felhasznált anyagok, alkatrészek minőségi tanúsítványát is. (A napelem esetében minőségi termékeknél minden egyes darabhoz mérési jegyzőkönyvet ad a gyártó.)
A jó hír az, hogy a kivitelezők többsége ezt természetesnek tartja, mint ahogy azt is, hogy magára a szerelésre is garanciát vállalnak.

EGY KIS KITEKINTÉS
A napenergia hasznosításában Németország Európa élvonalában van. (Pedig ott mennyivel kevesebb a napsütés.) A 2012-es adatok szerint 800 ezer naperőmű 1,3 millió háztartásnak termel áramot. Ez elsősorban a rendkívül kedvező támogatási rendszernek tudható be. Hovatovább az a helyzet állt elő, hogy a gazdák egy része szinte már nem is szívesen bíbelődik mezőgazdasággal, állattartással. Telerakják a pajták tetejét napelemmel és csak azt várják, hogy az termelje az áramot, illetve az eurót. A szolgáltatók időnként már csak korlátozással veszik át az áramot, ezért terjed most a sziget-üzem. Nagy kapacitású akkumulátorokba gyűjtik a megtermelt áramot, és az elraktározott energiát gyakran az áramszolgáltatókénál alacsonyabb áron értékesítik.
Németország és hazánk gazdasági lehetőségei aligha hasonlíthatók össze, ám feltétlenül figyelmet érdemel az, hogy 2008-ban Magyarországon még csak 107 háztartási méretű, hálózatra kapcsolt napelemes rendszer üzemelt, 2011-ben ez a szám már 629, 2012-ben 1882, 2013-ban pedig már 4855 ilyen rendszer termelt, és ezek csúcsteljesítménye meghaladta a 31 MW-ot.
A jó minőségű alkatrészekből szakszerűen megépített napenergiás rendszerünk szinte semmilyen gondozást nem igényel. Legfeljebb a panelek felületét érdemes – amennyiben indokoltnak látjuk - megtisztítani. A rendszer egyébként teljesen automatikusan működik. Az újabb berendezések általában csatlakoztathatók az internetre, és ez lehetővé teszi a távfelügyeletet.
Összeállításunkban a napenergia hasznosításával összefüggő racionális érveket sorakoztattunk fel. Befejezésül inkább egy nyári pillanatfelvételt próbálunk készíteni. Képzeljék el, hogy a vízparton napozva behúzódnak egy kissé az árnyékba és okos telefonjuk segítségével rápillantanak az otthoni erőműre. Az újabb applikációknak köszönhetően azonnal látják, hogy éppen hány kWh-t termel, mennyi CO2-kibocsátást takarítottak meg, hány és hány forintot fial a háztáji.
Szöveg: Berényi János

Balra
Jobbra
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés