Színvilág

Életünk elképzelhetetlen színek nélkül. Hatásuk az emberi életre sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Az emberi szem, egyéntől függően, 10-40 000 különböző színárnyalatot képes megkülönböztetni. A színek befolyásolják az anyagcserét, az idegi működést és a hangulatot is. A kertben nem egy szín, hanem azok kombinációja jelenik meg, így fejtenek ki kedvező vagy kedvezőtlen hatást. Tudatos alkalmazásuk nagymértékben hozzájárul a környezet harmonikus kialakításához.
A színérzékelés alapja a fény. Minden tárgy olyan színű, amilyen hullámhosszú fénysugarat visszaver magáról. A színek, hullámhosszuk alapján, két nagy csoportba oszthatók, a hideg (kék-zöld) és a meleg (sárga-narancs-vörös-bíbor) színekre. A citromsárga és a lila, színtanilag határesetnek számít, és egyik csoportba sem sorolják őket. Harmonikus összeállítás, a színkörben egymás mellett lévő színekből komponálható (citrom-narancs-vörös, zöld-kék-lila). E színek keveréke semleges, szürke színt hoz létre. Ellentétes harmóniát, színkontrasztot, a színkör ellentétes oldalán lévő színek alkotnak (vörös-zöld, sárga-ibolya, narancs-kék). Ezek egymás hatását kioltják, keverékük fehér színt alkot.
A kert tervezésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a színek, de nem lehet csak a színekre összpontosítani, hiszen a kerti képet a formák, a textúrák és a színek együtt határozzák meg.
A kert színeit a növények színe mellett nagymértékben befolyásolja az épület fala, a burkolatok, a támfalak, valamint az egyéb „holt” anyagok színe is. Az épület színe a legnagyobb felület, ami felerősítheti, vagy leronthatja a kert harmonikus összképét. Egy zöld vagy kék házfal a közelébe ültetett növények színét teljesen elnyomhatja, vagy zavaró színkavalkádot hozhat létre. Esetenként csak egy színben passzoló növény ültethető az épület közelébe, ami nem oldja, hanem fokozza a falak merevségét. A fehér falak, bár elsőre semlegesnek és optimálisnak tűnnek, csökkenthetik a színek intenzitását, és szürkévé, ezáltal borongóssá változtathatja a ház közeli kerti képet. A sötét tónusú homlokzat, főleg árnyékosabb helyeken ugyancsak elnyomja a kerti színeket, és komor hangulatot áraszthat.
Egy jó színválasztás, optikai térnövelő hatású, míg egy diszharmonikus színösszeállítás, vagy túl sok szín alkalmazása a zaklatottság, zsúfoltság érzetét keltheti. Nem előnyös a kertbe csak örökzöldeket ültetni, mert azok az év minden szakában egyformák, komorak, barátságtalan hangulatot kelthetnek. A negatív hatásokat színes levelű lombhullató cserjékkel és virágokkal lehet megtörni és oldani.
Fontos tudni, hogy a színeket befolyásolja a nap magassága, az évszak, a levegőben lévő por is. Ugyanaz a növény vagy virág is másnak látszik derűs vagy borús időben, vagy a különböző napszakokban. Az erős fényben, napsütötte helyen az erős színek még jobban előjönnek (napvirág sárga, a színes margaréta és őszirózsák lilás, a kúpvirág narancsos szirmai), szinte világítanak, a pasztellszínek (tollbuga rózsaszínes, a kékgyökér és a harangvirág kékes virága) ezzel szemben kifakulnak. Ez utóbbiak félárnyékos, árnyékos helyen díszítenek. A piros lombú fajták (vérborbolya, cserszömörce, bordó levelű zsálya) árnyékban visszazöldülnek, a sárgatarka levelűek (podagrafű, japán kövérke, tarka levelű árnyliliom) pedig az erős napsugárzásra lehetnek érzékenyek.
A kert alapszíne a zöld, ami a feng shui-ban a fa elem színe. A zöld szín egyensúlyt teremt, az idegrendszerre nyugtatóan hat. A kert másik uralkodó színe az ég kékje, ami a vízfelületekben tükröződik vissza. A feng shui szerint a kék a víz elem színe. A zöldhöz hasonlóan nyugtató, pihentető hatású, de túlzott alkalmazása melankolikus hangulatot teremt. A kék színű virágokat a kert nyíltabb, világosabb részére célszerű összpontosítani. A levendula, cipruska, sudárzsálya, kékszakáll kisebb csoportba ültetve egy sötétzöld háttér – tiszafa, babérmeggy, örökzöld bangita – elé a kert dekoratív eleme lehet.
A sárga szín a napot idézi, energiával tölt el, vidámságot érzékeltet. A feng shui szerint ez a föld elem színe. A tavaszi kert vezérszíne, jól alkalmazható játszóhelyek környékén is. A narancs kellemes közérzetet biztosít, túlsúlyos alkalmazása azonban zavaró hatású lehet.
A piros a tűz elem színe. Növeli az izomfeszültséget, fokozza a szívverést, ez a szín kelti fel legjobban a figyelmet. A természetben ritkán fordul elő, ezért az emberi szem kevésbé tompult el vele szemben. A piros a zöld kiegészítő színe, együttesük sok esetben, ha nem megfelelő arányban alkalmazzuk, kioltja egymást. Ezért „nyeli el” a fű a piros virágszínt, ha túl kicsi, 1négyzetméter alatti a virágágy felülete.
A fehér, mint a leghidegebb szín fényt visz az árnyékba, amik fehér színű virágokkal (fehér gyűszűvirág, rózsa, szellőrózsa, tollbuga) vagy fehértarka lombú növényekkel (tarka kecskerágó, fehértarka levelű som, tarka japán kövérke) világosíthatók. Hiába jó viszont egy színösszeállítás, ha az egymás melletti növények ökológiai igényei eltérőek (pl. napfényigényes, szárazságtűrő tarka levelű varjúháj és árnyékkedvelő, vízigényes fehér virágú tollbuga együttese), vagy például nem egyszerre nyílnak.
A színek helyes alkalmazása azért is speciális feladat, mert az egyes emberek színekhez történő viszonya és kötődése az évek során változhat, és a különböző földrajzi helyeken élő emberek között más és más színek a kedveltek. Ezért is lehetséges, hogy ugyanazon növényállománnyal, különböző színű növények alkalmazásával, eltérő hangulatú és hatású kertek létesíthetők.

Balra
Jobbra
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés