Életigenlő földház II.

Sorozatunk második részében a földház építésének kezdeti fázisait ismerhetjük meg. Dr. Győrffy Sándor ezúttal az íves falazás és a szigetelés rejtelmeibe vezeti be olvasónkat, nem titkolva az emberi mulasztásból és az évszakok váltakozásából adódó nehézségeket sem.

Az alapárok gépi kiásása után még mintegy 6 m3 földet kellett kézzel megmozgatni, hogy a 36 m2-nyi alapbetonozás kivitelezhető legyen. Az alapfalak mélysége 110 cm, szélessége az íves falazatoknál 60 cm, a sima falaknál 50 cm lett.
Az építőiparban általánosan használt, készen kapható zsalukő és porotherm téglák elhelyezése nem okozott gondot, az íves falazatok szakszerű és pontos megépítését viszont a szakmáját értő és szerető nyugdíjas kőművesmesterre bíztam. A külső íves nyílászárók és a belső falak boltíves részeihez a zsaluzást szintén szakember végezte. Az ívek közepére tervezett fenyőfa-oszlopokat sikerült még a tél beállta előtt elhelyezni, a többi 25, korábban megrendelt és leelőlegezett fenyőfa oszlopgerendát azonban nem tudták időben legyártani. Ezért az egyre zordabbra forduló időjárás miatt az elkészült falakat leborítottuk fóliával, így készítve őket fel a tél átvészelésére. Az építkezéshez szükséges engedélyek, a tervezői és kivitelezői nyilatkozat és a Kéményseprő Vállalat beleegyezésének megszerzése majdnem 1 évet vett igénybe.
Az elektromos áram kábelen keresztül április elejétől állt rendelkezésre, a gázvezeték építéséhez a közúton újabb árkot ásva helyezték a telekhatáron belülre a földből kiálló gázcsövet. A vízvezeték és a csatorna építése miatti árokásásnak a telek sarkán álló nyárfa sajnos áldozatul esett. Ágait szerencsére jól tudtam hasznosítani: egy térelválasztó kerítést alakítottam ki belőle.
A szennyvízzel kapcsolatban, még a tervezés időszakában azt a javaslatot tettem az önkormányzatnak, hogy négy telkenként alakítsunk ki kétaknás szikkasztókat, és a tisztított vízzel az altalajt öntözve hasznosítsuk a vizet. A javaslatot elutasították, a csatorna ugyanis kötelező. A gyökérzónás szennyvíztisztítás csak a 2000-nél kevesebb lakosú településeken lehetséges. Érdemes átgondolni ennek indokait, hiszen a kertes házak vízigényét ivóvízzel elégítik ki és külön költség a már ülepített szennyvíz elvezetése.

A gömbkupolák falazása
Amint az időjárás megengedte, folytatódott a falak felhúzása, most már az íves falazással. Módszerünket a közeli hasonló építkezések megfigyelésével sajátítottuk el. A kitűzésnél a gömbkupolák vezetőrúdjait úgy rögzítettük, hogy a falak emelésével együtt azok is hosszabbíthatóak lettek. Minden sor tégla a vezetőrúdra erősített fonal segítségével került pontosan a helyére. A harmadik kupola felrakásánál ez már olyan szépen sikerült, hogy úgy döntöttünk, nem fedjük el vakolással, hanem megőrizzük látványnak.
Amint haladt a falfelhúzás, egyre sürgetőbbé vált a fagerendák beszerzése. Ahol megrendelem, nem tudták szállítani, így a véletlen hozta a megoldást: az építkezéstől alig pár kilométerre hántolatlan fenyőszálakat sikerült beszerezni. A sajátkezű hántolás után az ács azonban úgy ítélte, nem mindegyik alkalmas a beépítéshez, ezekkel a gépkocsi tároló lapos teteje készült el, majd a télikert oszlopai. Kilenc gerendát az utófalazáshoz használtunk fel. Íves elhelyezkedésük a rájuk kerülő 4 cm gyalult, nútféderes fenyőpadló borítást csak darabolva tette lehetővé. A faanyagot először vizes bázisú faanyagvédővel kezeltük, ezek után lenolajjal kentük le.
A közelgő ősz sürgetővé tette a szigetelést. Először közvetlenül a fapadlóra, illetve a tetőborításra a hőszigetelést szolgáló műanyagaprítékból készült 5 cm vastag táblák kerültek. A fűthető helyiségek fölé két rétegben, a gépkocsi tároló fölé egy rétegben. Ezek felfektetése után megkezdődött a vízzáró szigetelés elkészítése. Az első réteg vékony, fátyolszerű műanyagára a már használt 1,5 mm-es műanyag került. Ezen egy hasonlóan vékony műanyagból készült védőréteg fedi az épület földdel érintkező részeit.

Vízvédelem
A szigetelés lezárását a homlokdeszkára illeszkedésnél úgy kellett megoldani, hogy a vízcseppek könnyen le tudjanak gördülni. A műanyag rétegeket visszahajtottuk 5 cm széles rétegeltlemez csíkra és ezt idomra hajtott horgonyzott bádoglemezzel rögzítettük. Az U alakban hajló lemez a belső oldalt és a felső felületet védve a külső peremtől 5 cm-re eláll és így alkalmas a víz csepegtetésére. A rögzítő szegeket műanyag ragasztóval szigeteltük. Az építkezés kezdetétől a szomszéd telekre hordott földből az épület melletti részt és félig-meddig a tetőt feltöltöttük, amikor a közeledő tél ismét várakozásra késztetett bennünket. A földet a későbbiekben azonban nemcsak szigetelőanyagként kellett használni, hanem növénytermesztésre is alkalmas talajjá kellett változtatni.

Balra
Jobbra
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés