Mihelyt enged a fagy, szikkad valamelyest a föld, a fűmag kelni kívánkozik! – mondták régen, de még napjainkban is használják ezt a szólást. Tudjuk-e, mire vállalkozunk a fűtelepítéssel? Persze, mi itt még meggondolhatjuk és dönthetünk így is, meg úgy is. Gondolná, hogy Kalifornia vagy Nevada polgárai, kerttulajdonosai már nem dönthetnek errôl? Arról még igen, hogy eddigi pázsitjukat felszámolják-e. Sôt, ha hiszi, ha nem, ezért még fizetnek is nekik. Már mi is hosszabb ideje tapasztaljuk, hogy egyre több az átlagosnál szárazabb, aszályos évjárat. De ez semmi Amerika dél-nyugati államainak klímaromlásához képest. Igaz, arrafelé eredetileg is hosszú forró nyarak, valódi mediterrán klíma volt, de ez az általános jómód mellett nem akadályozta a büszkén nyírt, öntözött pázsit létesítését, fenntartását. Sőt, ez az ottani középosztály és az elővárosok...
Kezdetben volt a tél és vele együtt a jellegzetes téli kert. A mi klímánkban ez többnyire behavazott növényeket, átfagyott talajt, hópaplantól roskadozó fenyôket jelentett, ráadásul hónapokig. Olykor még befagyott Dunát és százszámra árokba csúszott autókat is.  Aztán elkezdtek minket „riogatni” holmi klímaváltozással, globális felmelegedéssel A többség a fentiekre csak legyintett, nem kevesen még ma is elintézik a témát ennyivel. De aztán megritkultak az igazán kemény telek. Kevesebb lett a jég, a hó, ritkább a zimankó, rövidebb az igazi hideg, enyhébb az egész évszak. A legutóbbi tél egyszerűen elmaradt. Ha most azt mondom, hogy ezen túl ilyen lesz a tél Magyarországon, hogy ne vigyék fedett helyre a leándert, mert anélkül is át fog telelni, hogy februárban már az orgona fog nyílni, nem a hóvirág, és ha azt is hozzáteszem, arra készüljenek, hogy nyáron...
Kertjeink lágyszárú virágdíszei, az évelôk legtöbbje az északi félteke természetes vegetációjából került hozzánk. Sajnos egyre több növényt fenyeget annak veszélye, hogy végleg eltűnjön a természetes vegetáció palettájáról. Az alábbiakban ritka vagy soha nem látott, védelem alatt álló növényekbôl mutatunk be néhányat. Hazánkban fokozottan védett növény, a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) a kosborfélék (orchideák) csoportjába tartozik és a Fertő-Hanság és a Bükki Nemzeti Park területén lévő bükkösökben fordul elő. Eszmei értéke eléri a 250000 forintot. Az európai kosborok között a legnagyobb virágú faj. A május-júniusban, rövid ideig nyíló sárga-barna virágok először a tízéves növényen fejlődnek ki. A virágon lévő sárga mézajak rovarcsapda. Az ide tévedt ízeltlábúak csak a porzók és a bibe érintésével tudnak kiszabadulni,...
Elôzô számunkban áttekintettük a házilagos napenergiás áramtermelés lehetôségeit. Mostani összeállításunkban néhány részletkérdéssel foglalkozunk alaposabban, illetve olvasóink kérdéseire válaszolunk. Nézzék el, ha ez alkalommal az általános iskolai fizikaórák anyagának ismétlése is sorra kerül. A HMKE (Háztartási Méretű Kis Erőmű) létesítésének költsége hozzávetőlegesen 500-750 ezer forint+áfa/1 kW. A tapasztalat szerint 2 kW-nál kisebb teljesítményűt nem igazán érdemes létesíteni. Körülnéztünk az interneten, hogy a szokásos méretű családi házak energiaellátására alkalmas 2, 3 vagy5 kW teljesítményű rendszerek menynyibe kerülnek. Az átlagárak, jó néhány weboldal áttanulmányozása után a következőképpen alakultak: 2 kW = 1150 000 Ft+áfa, 3 kW 1560 000 Ft+áfa, 5 kW 2 300 000 Ft+áfa. (Csak olyan ajánlatokat vettük figyelembe, amelyek a...
Szaporodnak a hazai háztetôkön a napelemek. Persze még messze vagyunk attól, amit Ausztriában vagy fôként Németországban láthatunk, ahol szinte már egy pajta sincs nélkülük. És szerencsére már nálunk sem számít ritkaságnak, hogy valaki a háztetôt vagy legalább is annak egy részét a napenergia hasznosítására használja. Valószínűleg nem tévedünk nagyon, ha azt állítjuk, hogy a napenergia-hasznosítás iránt megélénkült érdeklődés legkevesebb három fő oknak köszönhető. Az egyik, hogy a kínai tömegtermelés beindulásával drasztikusan csökkent a napelemek ára. A tömegtermelést szó szerint kell érteni; tényleg a mennyiségre gondolunk, és ezt egyáltalán nem szabad a rossz minőség szinonimájaként felfogni. A világ legnagyobb napelemgyártó (és -felhasználó) országa csúcsminőségű termékek előállítására képes, miközben gyártanak olcsónál is olcsóbb...
Amint a szeptember átfordul október havába, ezzel belépünk az idei év utolsó ültetésre alkalmas hónapjába. Persze van, aki még a novembert is alkalmasnak mondja, de ahogyan más ügyekben, úgy ebben sem ajánlatos bedőlni a hozzá nem értőknek. Klasszikusan tavaszi meg ôszi ültetési szezon van, ezen belül az ôszi nagyjából augusztus végétôl október végéig értendô. Persze amióta már nemcsak földlabdás, szabad gyökerű csemetéket ültethetünk, hanem kemény műanyagból készült, úgynevezett konténerekben is kapható a faiskolák egész kínálata, azóta az átfagyott talajú idôszakokat kivéve bármikor lehetne ültetni. Elvileg. A gyakorlatban viszont továbbra is maradtak megszorítások, illetve az ismeretek alapján figyelembe veendô veszélyek. Nyáron például ott lehet – és érdemes – ültetni, ahol megbízható öntözési lehetôség van. A veszélyek közül a...
Aki megáll a medencés terasz kiszögellésén, annak elakad a lélegzete a látványtól. Balról a 453 méteres Pic du Cap Roux vörös riolitsziklái, rajtuk a l’Esterel védett erdeje, mögüle kikandikálnak az Alpes Maritimes nem csak januárban hófödte csúcsai. Elöl nagylátószögű panorámában a Földközi-tenger folyton változó színben és hullámverésben; ha igazán tiszta az idô, valahol a végtelen peremén felsejlenek Korzika körvonalai. Jobbról az erôs szelet is megfékezô, a szomszéd némileg magasabban lévô házát kitakaró Leyland-ciprus sövény.A tengernek hátat fordítva ott a ház, derűsen belesimulva a lejtôben mélyre vágott alapba, körülötte minden oldalon a teraszos kert, amely lefelé is, fölfelé is követi az eredeti meredek lejtést. Ez itt Anthéor, az ókori görög gyarmat, a vaskori ember lakhelye és lakott hely a Római birodalom idején is. Ma a francia Riviéra...
Úgy érezzük, hogy a tavaszi virágözön után, kétségtelenül, egy csendesebb idôszak köszöntött be a kert életében. Ennek ellenére nyáron is számtalan virág díszítheti kertünk különbözô pontjait, bár a tavasz rikító színeit a rózsaszín és lila árnyalatai váltják fel. Az árnyékos kertrészek színesebbé tétele és beültetése mindig kihívás elé állítja a tervezôt. Az extrém és sajátos körülményeket kevés növény viseli el. Szerencsére mind az évelôk, mind a fás szárú növények között találunk olyanokat, amelyek árnyékos helyen is díszítenek. Az egyik legkedveltebb évelô a nyáron virágzó kínai tollbuga (Astilbe x arendsii). A faiskolákban többféle magasságú nemesített fajtájával találkozhatunk. Alacsony változata kiváló talajtakaró, amit napos helyre is ültethetünk, de igazában ez is inkább félárnyékos helyen érzi jól magát. Talajban nem...
Környezetbarátnak szánt összeállításunk anyagát a legkülönbözôbb helyeken, jártunkban-keltünkben fényképeztük. Idôt, üzemanyagot kívántunk olvasóinknak megtakarítani. Szigorúan csak az utca felôl fotóztunk, olyan nézeteket keresve, amelyet bármelyik járókelô is láthat. Így ha valaki netán saját vagy szomszédja kerítését véli felfedezni, biztos lehet benne, hogy az tényleg az. Viszont hogy hol van, azt már magunk sem tudjuk, hiszen igyekeztünk minden, a beazonosításra alkalmas részletet elhagyni a képrôl. Fából Bár hazánk nem bôvelkedik fenyôkben, azért a kerítések jelentôs része ma is fenyô fűrészáru felhasználásával készül. A fakerítés esetében a legfontosabb, hogy megmaradjon a „dús” fa hatás. Fôszabályként a gyakorlatban elfogadható, hogy a felhasznált deszka (leggyakrabban 10-12 centiméter szélességű, 1,8 cm vastagságú) távolsága...
Ha az ember felkerekedik és a híres Plitvicei-tavak szépségében kíván gyönyörködni, vétek lenne kihagyni a természet valódi ékszerdobozát, a közeli Slunj városának Rastoke vízimolnár települését. Bár a két látnivalót csak 33 kilométer választja el egymástól, sokak számára ismeretlen Slunj városa. Van ebben a tájban valami megfoghatatlan gyógyír: a játékos kedvű természet hívja a megfáradt túrázót, hogy a harmóniában megpihenjen, testét és lelkét egyaránt felüdítse. Slunj Horvátország szárazföldi régiójának északnyugati részén fekszik Karlovactól 53 kilométerre, Zágrábból a Plitvicei-tavakhoz vezetô fôút mentén. A Slunjcica és a Korana folyó torkolatánál épült városka gazdag történelmi emléktárral büszkélkedhet: kezdetben a Frangepán család uradalmi központja lett, késôbb a török elleni védelem elsô vonalába került, majd a 19. századi...
Elképzelte már, kedves olvasó, milyen lehet az, ha az ember (a növény) lába „földbe gyökerezik” és legyen akármilyen meleg, sehová nem tud mozdulni? Harminc fok, aztán 35, aztán 39, aztán – a napon – 45, meg 50… És nem egy napig. Hanem ilyen volt a tegnap, a ma és ilyen lesz a holnap is. Ember (növény) legyen a talpán, aki (amely) ezt bírja. Meddig is? A tavalyi nagyon száraz év – voltak helyek, ahol csak 350-370 milliméter csapadék hullott egy év alatt, ez már hivatalosan is félsivatag – tuja-hulláit és skyrocketboróka-roncsait sok kertbôl még el sem takarították, amikor megjött az idei június-júliusi hôség. Egy nagyon száraz tavasz után. És a nyár – ha úgy akarja – akár szeptember végéig tart majd. A hosszú, forró nyár. Nem kell délre utazni, helybe jön már a magyar mediterrán. A Nap ma már döf és nyársal, velôig hatol. Jobb, ha átprogramozzuk a...
Olvasóink bizonyára emlékeznek az elôzô lapszámunkban bemutatott, a helyi jellegzetességekhez igazított, mediterrán jegyekkel készült budakeszi villára. Most ennek buja kertjébe, kellemes teraszaraira hívjuk Önöket. A kert a kozmopolita megrendelô utazásait idézi; a japán kertek világa, a francia kertépítészet hagyományai és a hazai növénykultúra ismerete egyaránt érezteti hatását. Az üde, zöld lombok között elnyúló medence mellett teraszok csábítanak pihenésre vagy épp napfürdôzésre, a borospincében pedig zajlik a társasági élet.
Természetesnek számít, hogy valaki, aki lakását akarja berendezni, az erre szakosodott áruházakban stílusban, hangulatban eltérő bútorok között válogathat. Kertek tekintetében még nem vagyunk ennyire elkényeztetve. Munkatársunk azonban az alsó-ausztriai Schiltern Kittenberger Garten bemutatókertben a kerti stílusok sokféleségét egyetlen helyen találta meg. „A kertművészet napjainkban új virágkorát éli. A városok levegője visszaűzte az embereket a természetbe, és ezzel együtt járt a kert iránt való érdeklődés fokozódása. A kertnek és a háznak egymáshoz és a környezethez való viszonyukból tipikus „kertformák” alakultak ki. Hogy a kerttervező e formák közül mikor, melyiket válassza, az függ az épület stílusától, a domborzati viszonyoktól, a célszerűségi szempontoktól. Nálunk sajnos a kertművészet még vajmi alacsony fokon áll, ami a kedvezőtlen anyagi...
Életünk elképzelhetetlen színek nélkül. Hatásuk az emberi életre sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Az emberi szem, egyéntől függően, 10-40 000 különböző színárnyalatot képes megkülönböztetni. A színek befolyásolják az anyagcserét, az idegi működést és a hangulatot is. A kertben nem egy szín, hanem azok kombinációja jelenik meg, így fejtenek ki kedvező vagy kedvezőtlen hatást. Tudatos alkalmazásuk nagymértékben hozzájárul a környezet harmonikus kialakításához. A színérzékelés alapja a fény. Minden tárgy olyan színű, amilyen hullámhosszú fénysugarat visszaver magáról. A színek, hullámhosszuk alapján, két nagy csoportba...
Létezik vajon kerttrend és növénytrend? Létezik úgy, ahogyan számon tartjuk, követjük, olykor akaratlanul (vagy akarva) alakítjuk is a lakástrendeket, vagy azon belül egyes felhasznált anyagok, berendezések, elrendezési módok trendjeit? Talán kevésbé feltűnő, kevésbé viharosan változó, de egyértelműen létezik ez a kertjeinkben is. Nem, nem a divatra gondolunk, és nem is (csak) arra, milyen növényt látunk szépnek ma (holnap), szemben a tíz-húsz évvel ezelőtti ideáljainkkal. A jól feltett kérdés ma már az: amellett, hogy egy növény a színeivel, alakjával, illatával vagy gyümölcseivel esztétikai és akár gasztronómiai élményt ad, hogyan viseli a megbokrosodó klíma mind kegyetlenebb próbatételeit? Hiába szép – jelentsen ez a különböző ízlésűeknek esetleg mást és mást – egy növény a megvásárlásakor, beültetésekor, vagy néhány évig, ha az első komolyabb...
Az ókori világ hét csodája közé tartozott Szemiramisz függőkertje. A leírások szerint Nabukodonozor építette azért, hogy feleségét, Amüthisztet, aki a médek királyának a lánya volt, felvidítsa, mivel az ő birodalmának nagyobbik része sivatagos terület volt. A király egy olyan építményt akart, ami hasonlít a médekéhez: egy mesterséges hegyet, aminek a tetején függőkert helyezkedik el. Persze, ha ez így is volt, az igazi kérdés, hogy hogyan oldották meg – a sivatag közepén – a függőkertek vízzel való...
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés