Portré
Finta Csaba
A magyar bútor mesterei

A rendszerváltás merőben új helyzetet teremtett a magyar bútor korábban is problémás világában. A tervező lényegében feleslegessé vált. Ebben a helyzetben különösen jelentős teljesítmény az, ami a pályáját akkor kezdő Finta Csaba nevéhez fűződik.

Finta Csaba 1969-ben Nagyatádon született. Ez a település a múlt század derekának magyar művészetében a közeli erdőségek anyagára alapozó faszobrász alkotótelepéről nevezetes. Az ott nevelkedő fiatalember akkor még aligha sejtette, hogy – némi kerülő után – végül a művészethez és vele a fához tér majd vissza. Az érettségit követően ugyanis egészen más pályát választott: a Műszaki Egyetem járműtervezési szakán szerzett mérnöki diplomát. Többre és másra – a szó teljes értelmében vett kreatív munkára – vágyott.
Nem volt könnyű erre a tevékenységre rátalálni. Előbb visszatért az alma materba; a Műszaki Egyetemen 1995-ben indult új szakon terméktervezést tanult, s közben bejárt az Iparművészeti Egyetem forma- és színtan óráira is. Minthogy egyikkel sem volt teljesen megelégedve, 1998-ban a hollandiai Delft-be ment, abba az intézménybe, amelyik a magyarországi terméktervező-képzés számára mintául szolgált. Hiába tanult azonban izgalmas és – mint utóbb kiderült – fontos dolgokat, egy ideig maga sem tudta, mit kezdjen vele, illetve a benne rejlő energiákkal. A kilencvenes évek elején a gyárak, miután szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonba kerültek, bérmunkára tértek át. Úgy tűnt, designerre nincs szükség.
Ekkor jött a váratlan fordulat. Egy kis cég, amely kórházi és irodabútorok készítésére szakosodott, az egyetem ajánlására Jászberénybe hívta. Az ott Karajz Zsolttal közösen végzett munka során körvonalazódott Finta számára a követendő út: a belsőépítészeti tervezés, meg annak formája, az önálló kisvállalkozás. Így jött létre 1997-ban első cége, a Hold Műhely, majd három évvel később a Myd-II, amelynek kezdetben három-négy, ma az alapítójával együtt tucatnyi (felerészben külső és felerészben belső) munkatársa van. (Az építészek mellett webdesigner, formatervező, grafikus, öltözéktervező, jogász.)
Aki honlapjukra klikkel, rendkívül változatos és elképesztő mennyiségű referenciával találkozhat. Kisebb-nagyobb szállodák, orvosi rendelők, bemutatótermek, vendéglátóhelyek, üzletek fotókkal gazdagon dokumentált imponáló sorával szembesülhet. A megvalósult művek és a pályázati tervek megbízói között nem egy világcég akad, így a Bang & Olufsen, a Hansgrohe, a Samsung, de a magyar megrendelők (Mol, Balaton Bútor, Garzon) is az élbolyból valók. S akkor még nem szóltunk a berendezett számtalan lakásról, amelyekben a tárgyak egy része ugyancsak az ő szellemiségüket dicséri.
Csapatmunkáról van ugyanis szó, amelyet egyértelműen Finta Csaba irányít, de munkatársai is jelentős szerepet játszanak benne: belsőépítészként korábban Balázs Kriszta, az elmúlt években már Barna Orsolya, formatervezőként pedig Pucsek Viktor. Méghozzá annak a folyamatos megújulásra ösztönző aktivitásnak a jegyében, amelyet e szavakkal foglalt össze: „Minden munkánkból igyekszünk tanulni, a megszerzett tapasztalatot gondolkodásunkba építve… kezdünk hozzá a következő feladathoz.”
Nyilvánvaló, hogy nagy előny a lakberendező belsőépítésznek, ha műszaki tanultságának köszönhetően tisztában van a megvalósítás lehetőségeivel, és művezetőként részt vesz a kivitelezésben. Nem kis részben ez a személyesség a garanciája annak, ami a tevékenységében a legfontosabb: a minőségnek. Ezért is volt képes szakítani a hagyományos tervezői felfogásnak azzal a klasszikus alaptételével, amely szerint az alkotó akkor jár el helyesen, ha a rendelkezésére álló gyártási lehetőségekhez alkalmazkodva ül le a rajzasztalához. A posztmodern stílus szellemében ezt a viszonyt éppen az ellenkezőjére fordította oly módon, hogy a számítógép révén immár dinamikusan táguló tervezői dimenziókhoz kell igazodnia az anyaghasználatnak és a technológiának. Az új – korábban elképzelhetetlen – alkotói elképzelések megvalósulását szolgálva..
Finta, ahogy korai művei mutatják, annak idején sokat merített az éppen akkor divatossá váló art deco puha és ötletes formavilágából. Az elmúlt évtized munkáiban – a fentebb említett koncepcionális tisztulási folyamat eredményeként – megszabadult e stiláris vonzalmától. A tömegek és a vonalak nyugodtabbá váltak, s mintha a kolorit is finomodott volna: a vakító napsugár mindig redőnyön át megszűrve érkezik az enteriőrbe, ahol este a lámpák fényét burák porlasztják festői gomolygássá. Továbbra is – sőt ma még inkább – jellemző rá a pazar anyaghasználat és a frappáns látványvilág.
Az más kérdés, hogy e futurisztikus hangulattól sem érintetlen high-tech világ vevőköre igen szűk. Megrendelői nem a lakótelepen élők közül kerülnek ki. Elsősorban a nagy alapterületű családi házak és villák jómódú lakói tudják az ilyen darabokat megfizetni. Azok számára tervez Finta Csaba és társasága a benne élők szeszélyeit látványos voltukban is jól szolgáló együtteseket (nem kis részben a nagy designcégek márkás darabjainak felhasználásával), akik megengedhetik maguknak, hogy a Bang & Olufsen üzletében vásároljanak maguknak több millióért televíziót. Nekik készülnek – tevékenységének új ágaként – a plasztikaként megformált egyedi hangfalak és hi-fik is Ezekhez a mindenkori tér adottságaihoz igazodó, vagy ahogy egy újságcikkben tréfásan írták, az adott enteriőrbe szabott úri zenedarabokhoz az elektronikát a Bodor Audio szolgáltatja, a kész munkákat pedig Finta legújabb cége, a Bodor Audio + gyártja és forgalmazza.

Vadas József
Balra
Jobbra
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés